Hüllők rendszertana és általános áttekintés

Hüllők rendszertana és általános áttekintés:

A hüllők az állatok országába (Animalia), a gerinchúrosok törzsébe (Chordata) és a gerincesek altörzsébe (Vertebrata) tartoznak. A hüllők több millió éve léteznek. Őseik olyan kétéltűek lehettek, amelyek a vizet és a szárazföldet is uralták. A hüllők, hogy el tudjanak szakadni a víztől, speciális kültakaró és fejlettebb utódnemzésre volt szükség, így fejlődött ki szisztematikusan a szarupikkely és a meszes héj. Méretük és testfelépítésük különböző, de vannak közös tulajdonságaik is. Eme állatcsoport képviselőit az összes kontinensen megtalálhatjuk, legjellemzőbbek a trópusi és szubtrópusi területeken.

Pikkelyes hüllők elterjedési területe

A mai hüllőfajok nem képesek saját testhőmérsékletüket szabályozni, ezért hidegvérű (ektoterm) állatoknak is nevezik őket. A testhőmérsékletük emelésére külső hőforrásra van szükségük, amely általában a Nap, vagy egy Nap által felmelegített test/tér. Természetesen a terráriumban - ahol tartani szoktak egyes hüllőfajokat - mesterséges megvilágítással és/vagy fűtőkábel segítségével adnak elég hőenergiát az állatoknak.  A túlhevülés ellen pedig árnyékba vonulnak. Mint minden állat a hüllők is képesek hőt termelni puszta izommunka segítségével, így költik ki a királypitonok a tojásaikat és a kérges teknősök is tudnak mozogni és élni az óceánok hidegebb áramlataiban. A kérges teknősök másik specifikuma hogy a hidegebb vért képesek a végtagjaikba pumpálni, míg a melegebb vért a testük középpontja felé szállítják. Ezt a fajta hő megtartási képességet homeotermiának vagy gigantotermiának is nevezik. Tudósok körében felmerült, hogy az évmilliók óta kihalt hatalmas testű dinoszauruszoknak is ilyen képességük lehetett.

A hüllők szabályozatlan belső hőmérséklete nem csak hátrány, hanem előnyként is elkönyvelhető, mivel, így kevesebb táplálékra van szükségük, mivel nem kell az állandó testhőmérsékletet fenntartaniuk, vagyis megspórolnak rengeteg energiát.  Például: egy krokodil energiaigénye ötöde egy azonos súlyú oroszlánhoz képest, ill. 6 hónapig képes élelem nélkül élni, míg egy oroszlán 1 hónap után éhen pusztulhat.  Az emlősök, köztük mi emberek is rengeteg energiát fordítunk saját testhőmérsékletünk fenntartására. A hüllők optimális testhőmérséklete egyébként 24-35 Celsius-fok körül mozog, látható tehát, hogy elmarad az emlősökétől, sőt a madarakétól is. Egy fajnak – nevezetesen a sivatagi leguánnak (Dispsosaurus dorsalis) – viszonyt az emlősökhöz hasonló, fiziológiai hőmérsékleti tartomány az optimuma (35-40 C^o).

A hüllők kültakarója kemény epidermisz sejtekből áll, melynek kreatin az anyaga. Egyes teknősfélék kivételével valamennyi hüllőt pikkelyek borítják.  A hüllők bőre vízálló, így képesek voltak a szárazföldre lépni.  A hüllők bőrének bőralja vékony, így nem cserélődik olyan gyorsan a bőrük. Egyes hüllőknek a bőre csontos alapokon rakodott le, így alakult ki a krokodilfélék bőrpáncélja.  

A teknősöknek a bőre a szarupikkelyek összeolvadásból jött létre. A hüllők bőre nagyon rugalmas, ezt a tulajdonságát használják ki a bőrgyárak, melyek számtalan formába ontják a krokodil és kígyóbőr-árukat. A hüllőbőr egyik sajátossága hogy száraz és nincsenek rajta szőrök vagy tollak, és egyben vedlik le kinőtt bőringüket, így az allergiával küszködöknek tökéletes házi kedvenc lehet, egy kisebb tenyésztett gyík vagy kígyó.

A legtöbb hüllőnek nincs szájpadlása, ami azt jelenti, hogy vissza kell tartaniuk a levegőt, amíg nyelnek. A krokodiloknál kifejlődött egy csontos második szájpadlás, amely lehetővé teszi a légzést akkor is amikor táplálkoznak. A szkinkeknél (Scincidae család) különböző fejlettségi állapotban szintén megtalálható a csontos második szájpadlás. A kígyók kitágítják a légcsövüket, hogy lehetővé tegyék az állat számára a folyamatos légzést, a lenyelni kívánt zsákmány méretétől függetlenül.

A keringési rendszer alapja, a két pitvarra és egy perforáltan tagolt kamrára osztott szív. A szívből egy pár aorta vezet ki. Ennek ellenére a szíven átáramló véráramban fizikai és biológiai okokból kissé keveredik az artériás(O₂ dús) és a vénás (O₂ szegény) vér. A vízi életmódot folytató hüllők képesek a véráramuk irányának megváltoztatására, így képes szabályozni a hőmérsékletét, s tovább képes a víz alatt maradni.  A krokodilok bonyolult négyüregű szíve például merülés közben képes háromkamrásként működni, illetve a szív szimbólumra (♥) legjobban hasonlító a szívük  A krokodilok egy régi hiedelem szerint sírnak evés közben. Valójában természetesen nem sírásról van szó. A krokodil azért távolít el folyadékot a testéből, hogy több hely jusson a levegő számára.

A kiválasztás két utóvese segítségével történik. A teknősök karbamidot, a többi hüllő nitrogén alapú húgysavat választ ki. Ezért fontos hogy a fogságban tartott hüllőknek mindig legyen fogyasztásra alkalmas vizük, így elkerülhető a köszvény és a veseelégtelenség kialakulása. A hüllők veséje nem képes a testfolyadékuknál sűrűbb vizeletet kiválasztani. Ennek oka, hogy a vesetestecskében még nem alakult ki, egy speciális struktúra. Számos hüllő kénytelen a vastagbelét és a kloákáját használni a víz kieresztésére. Némelyik hüllő az orr sómirigyein keresztül szabadul meg a felesleges sótól, mint például a tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus).

A hüllő idegrendszer alapvetően megegyezik a kétéltűek idegrendszerével, de a nagyagy és a kisagy méretben nagyobb.  Az emberhez hasonlóan tizenkét koponyaideg-párral rendelkeznek (a fejletlen gerincesek közül elsőként). Agyuk két féltekére oszlik, mérete nem haladja meg a testtömegük 1%-át. Az érzékszervek fejlettek, de a kígyóknak a külső füljárat teljesen hiányzik. Érzékszerveik rendkívül kifinomultak, különösen a kígyóké, amelyek Jacobson-féle szerve járulékos szaglószervként segíti a nyelv öltögetésével a szájba juttatott illatanyagok érzékelését. A kaméleonok központi idegrendszere egy összetett mechanizmus révén képes megváltoztatni az állat speciális pigmentjeinek színét.

A hüllőket általában kevésbé tartják intelligensnek, mint az emlősöket és madarakat. Az agyméretük sokkal kisebb testükhöz viszonyítva. De nagyobb hüllők agyának bonyolultabb fejlődését figyelhetjük meg pl. a varánuszfélék között ismert, hogy komplex viselkedésre is képesek, beleértve az együttműködést is. Krokodilok rendelkeznek a legnagyobb aggyal, etológusok kutatásaik során feltárták az összetett társadalmi struktúrák kialakulását krokodilcsoportoknál.

A legtöbb hüllő nappal aktív, a látásuk is ehhez igazodott. A színlátás a kontrasztok mind-mind érzékelhető a hüllők számára, sőt infravörös fénytartomány is érzékelni képes hőgödrök alakultak ki egyes kígyófajoknál ( legelterjedtebb a viperafélék között, de egyes boák és pitonok is rendelkeznek ilyen szervvel). Ez a különleges szerv segíti az éjszakai vadászatban a kígyókat.

A hüllők változatossága mind méretben mind életmódban, rengeteg védekezési mechanizmus alakult ki. A legalapvetőbb a menekülés illetve az álcázás. A teknősök és krokodilok a vízbe vetik magukat. Zord külsejük ellenére a hüllők elsődlegesen kerülik a konfrontációt. Az álcázáshoz minták, alapszínek  alakultak ki, sőt a színváltás/változtatás képessége is. Egyes esetekben az álcázás, menekülés vagy a riasztás (csörgőkígyó csörgője) nem rettenti el az ellenséget, vagy az épp túrázó embert. A kígyók felemelik a fejüket, szétfeszítik a testüket, hogy nagyobbnak tűnjenek (a kobrákat széles bőrredő segíti). Ha ez sem segít, a méreggel rendelkező fajok harapásokkal védekeznek. Egyes kígyófajok halottnak tettetik magukat. A legfurcsábbnak mondható védekezési mód a gekkófélék, szkinkek és egyéb gyíkok között alakult ki: amint megérintik a farkukat az magától leesik, sőt még mozoghat is. Ezt a folyamatot autotómiának nevezzük. A levált farok pár hét alatt regenerálódik, de az új farok porcot tartalmaz csont helyett és a bőr láthatóan más színűvé válik.   

Általában ivarosan szaporodnak a hüllők. A teknősöknek és a krokodiloknak egy visszahúzható pénisze van, míg a többi hüllő dupla csövű hemipénisszel rendelkeznek. A tuataráknak nincs hemipénisze a hímek csak a kloákanyílásukat nyomják a nőstények kloákájába. A teknősök csak és kizárólag meszes héjú tojást raknak (ovoparia), a gyíkok és kígyók között viszont vannak elevenszülő (viviparia) és álelevenszülő (ovoviviparia) fajok is, ami annyit tesz, hogy az utódok a tojás lerakás előtt kikelnek. Az elevenszülők magzatait magzatburok veszi körül.  A nemzés a kloákán keresztül történik, amely a hüllők végbélnyílása is egyben. A párzószervek általában behúzott és fordított állapotban van jelen a testben. Ez adja az alapját a nemi meghatározáshoz, amely szondázással történik. Az utódgondozás csak egyes rendeknél jellemző, például a teknősökre (elássák tojásaikat) és a krokodilokra (fészekőrzés). A tojás belső szerkezete: középső magzatburok, szikzacskó, peteburok. A fejlődés során nincs lárva állapot, a tojásból a szülők kicsinyített másai bújnak elő, sőt a méreggel rendelkező fajok kicsinyei már kibújás után veszélyesek lehetnek.

Léteznek ivartalanul szaporodó hüllők is, melyek közül  6 gyík család és egy kígyófaj ismert. Egyes csoportosult hüllőnőstények képesek egynemű, diploid klón létrehozására. Ez a  fajta ivartalan szaporodási forma,szűznemzés (parthenogenezis), számos gekkófaj és hüllő nemzetségek között fordul elő. A teljesség igénye nélkül: tejufélék, nyakörvesgyíkfélék, kaméleonok, agámák, éjszakai gekkófajok, vakkígyófélék ill. fogságban volt eset szűznemzésre komodói varánusznál.

A hüllőkkel a zoológia tudományán belül a herpetológia foglalkozik.

 A hüllők osztálya 4 nagy rendbe sorolható: 

• Crocodilia (Krokodilok, aligátorok, gaviálok, kajmánok) rendje

• Sphenodontia (Felemásgyíkok) rendje

• Squamata (Pikkelyes hüllök – Kígyók és gyíkok) rendje

• Testudines (Teknősök) rendje

Linné-féle rendszerezés

A krokodilok rendjébe 3 család tartozik és 23 fajt számlál.

A felemás-gyíkok közzé sajnos csak 1 családot és 2 fajt tudunk bemutatni, pedig ez az egyik legérdekesebb család.

A pikkelyes hüllők a legnagyobb rend, körülbelül 7900-8000 fajt számlál. Ez a hatalmas fajszám kb. 60 családba van besorolva.

A teknősök pedig 300 fajjal képviselik magukat a Földön. 14 családba soroljuk őket.

Az IUCN (International Union for Conservation of Nature) Vörös Lista a 8240 ismert hüllőfajból 341-et sorol fel veszélyeztetettként, de a vizsgálatban csak a hüllőfajok 8%-a, 664 faj szerepelt, így a ténylegesen veszélyeztetett fajok száma ennél jóval magasabb is lehet. A kétéltűeket különösen veszélyezteti a globális felmelegedés. A száraz éghajlati viszonyok a kétéltűektől gyorsabb adaptálódását követelnek a túléléshez, amire sajnos nem sok esély van...

Hüllő-áruk egy ázsiai piacon

Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett!

Magyarországon honos hüllő fajok:

Rend: teknősök (Testudines) – 1 faj

Család: mocsáriteknős-félék (Emydidae)

• mocsári teknős (Emys orbicularis)

Rend: pikkelyes hüllők (Squamata) – 14 faj

Alrend: gyíkok (Sauria)

Család: nyakörvösgyík-félék (Lacertidae)

• elevenszülő gyík (Zootoca vivipara)
• fali gyík (Podarcis muralis)
• fürge gyík (Lacerta agilis)
• homoki gyík (Podarcis taurica)
• zöld gyík (Lacerta viridis)

Család: vakondgyíkfélék (Scincidae)

• pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) – alfaj

Család: lábatlangyíkfélék (Anguidae)

• lábatlan gyík (Anguis fragilis)

Alrend: kígyók (Serpentes)

Család: siklófélék (Colubridae)

• erdei sikló (Elaphe longissima)
• haragos sikló (Coluber caspius)
• kockás sikló (Natrix tessellata)
• rézsikló (Coronella austriaca)
• vízisikló (Natrix natrix)

Család: viperafélék (Viperidae)

• keresztes vipera (Vipera berus)
• rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)

A következő alkalommal a kétéltűeket vesszük górcső alá.